Az izlandi zuzmót megfázás és gyulladás esetén alkalmazzák:
- mellkasra,
- tüdőhurutra,
- görcsös köhögés és tuberkulózis ellen,
- tisztítja és erősíti a tüdőt.
Ezenkívül tisztítja és erősíti a gyomor emésztőrendszeri nyálkahártyáját, a beleket, a lépet, a májat, a hasnyálmirigyet, a veséket és a húgyhólyagot.
Nagyszerű:
- gyenge emésztés,
- rendszertelen széklet,
- hasmenés,
- gyomor- és bélrendszeri fekélyek kezelésében,
- gyenge belek,
- sárgaság,
- cukorbetegség (bár van benne cukor) esetén.
A gyümölcsét felhasználják:
tinktúrákban, teában, szirupban, tablettában vagy pasztillákban.
Főbb összetevők:
poliszacharidok – lichenin és izolichenin (kb. 50% -os részesedés), aromás zuzmósavak – cetrarikus és protocetrarikus és alifás zuzmósavak, B-vitamin komplex, A-provitamin, pektin és ásványi jód.
Megjegyzés:
- Az izlandi zuzmót nem szabad összetéveszteni a vörös algával, a Chondrus crispus (L.) Stackhouse-szal, amelyből a karragén vagy az ír moha kábítószer származik. Ez az alga az Északi-tenger és az Atlanti-óceán sziklás partján nő, és a legtöbb kábítószert Írországban állítják elő.
- Az izlandi zuzmót nagy mennyiségű és hosszú távú használata nem ajánlott, mert hányingert és májproblémákat okozhat.
Érdekességek:
A megszárított zuzmót lisztté őrölték, és kenyeret és süteményt készítettek belőle. Zöldségként szolgált (köretként húsos ételekhez).
Az izlandi zuzmó nagyon fontos az ökológiában, mert jól jelzi a szennyezett légkört. Sok zuzmó csak tiszta környezetben marad életben, mert érzékeny a kén koncentrációjára a levegőben. Ahol nő, tudjuk, hogy tiszta a levegő.